Mese a teremtésről
Első fázis: Kéne egy új autó. Már nagyon öreg, ami van. Jól megy, csak régi. De nincs rá pénzem. Majd ha lesz, veszek.
Második fázis: Kéne egy új autó. De nincs rá pénzem. Majd úgyis jön egy férfi, akinek szuper autója van.
Harmadik fázis: Az összes férfinak, aki jön, vagy nincs autója, vagy nagyon régi autója van. Kéne egy új autó. De nincs rá pénzem. Majd ha lesz, veszek.
Negyedik fázis: Kéne egy új autó, de lehet annyira mégsem…? El sem tudom képzelni, hogy hogyan tudnám megteremteni, és van ennél fontosabb dolog is. Meg egyébként is, jól megy a régi. Hálás vagyok neki, MEGENGEDÉSBEN vagyok azzal is, ha ez marad.
Ötödik fázis: Vége a régi autós korszaknak. Nem érdekel hogyan, de teremtek egy új autót. VÁLASZTOM, hogy új autóm legyen
Hatodik fázis: ELKÖTELEZŐDÖM a választásom mellett! Vagyis hajlandó vagyok mindent, amit csak tudok, megtenni azért, hogy új autóm legyen.
Hetedik fázis: MEGKÖVETELEM magamtól, sőt még az Univerzumtól is, hogy új autóm legyen! Nem engedek a félelmeknek, nem mozdulok el a kisebb ellenállás felé. Nincs kompromisszum!
Nyolcadik fázis: Folyamatosan TISZTÍTOM magamban a felmerülő gátló hiedelmeket, félelmeket, amelyekkel leállíthatnám magamat… Folyamatosan KÉRDÉSBEN VAGYOK:
Mik a végtelen lehetőségeim arra, hogy új autóm legyen, könnyedén, örömmel, ragyogva?
Mit tehetek, mi lehetek azért, hogy ezt elérjem könnyedén?
Melyik az az autó, amivel a legnagyobb hozzájárulás vagyunk egymásnak? Kik lehetnek a játszópajtásaim ebben a folyamatban?
Kilencedik fázis: CSELEKSZEM. Elmegyek autókereskedésekbe, az utcán megfigyelem jobban a számomra tetsző autókat, bújom a netet, és elkezdek beszélni az embereknek, hátha valaki tud valami jó lehetőséget. BÁRMIT! Nem döntöm el előre, hogy hogyan kéne kinéznie a folyamatnak, nem megyek kikövetkeztetésbe sem. Persze, azért be van lőve egy pénzügyi limit, meg az, hogy no banki kölcsön… Szóval mégsem teljesen vagyok a bármi állapotában…
Tizedik fázis: Egy nap elmegyek úszni. Ülök a jacuzziban, két férfi már vagy húsz perce a luxusautókról beszélget mellettem. Ok, Univerzum, értem én a célzást , akkor nem limitálom a felső határt, kérem a luxust. Univerzum mutasd! És persze már a jacuzziban tisztítom az ellenállásaimat.
Tizenegyedik fázis: MÁSNAP az Univerzum egy konkrét ajánlat formájában elém tesz egy varázslatos autót. Mintha megkérdezné tőlem: Mondd Anikó, mennyire gondoltad te ezt a luxus dolgot komolyan?
Hát, dobok egy hátast. Az öröm és a félelmek felváltva cikáznak bennem.
Tizenkettedik fázis: A félelmek ellenére választom. BÁTORSÁG, BIZALOM. Tizenharmadik fázis: Megegyezünk. Másfél hónap múlva kerül majd hozzám. Az ajánlat is varázslatos, nemcsak az autó. Teljes támogatottság. Hála, öröm, félelmek, tisztítás, hála, öröm, hála, öröm.
Tizennegyedik fázis: Még nincs is nálam az autó, de már rengeteget teremt nekem. A belső és külső világomban is. Ömlenek a lehetőségek. Az öröm meg csak növekszik.
Tizenötödik fázis: MEGÉRKEZIK. Izgalom, félelem, öröm, Úristen, el sem hiszem, öröm, hála, Úristen, hogy fogok vele beállni az udvarra. Gyönyörűen kitakarítva, teletankolva kapom…
Tizenhatodik fázis: A MAGAS NÍVÓ, és a KÖNNYŰSÉG egyszerre jelenik meg. És ez tovább gyűrűzik minden életterületemre. Zsigeri szinten íródnak át bennem működések, viszonyulások, választások. Mindenféle tisztítás nélkül… Csodás ez a transzformáció, ami az ÖRÖM és a KÖNNYEDSÉG által zajlik. (Nem, nem a szenvedés, és a fájdalom által…
Tizenhetedik fázis: Minden nap reggel megcsodálom, hálát adok, hogy van, és igen, elismerem magamat is. Hogy megteremtettem.
Köszönöm annak az Embernek, aki által ez az álmom megvalósulhatott, végtelen hála!
Köszönöm azoknak, akik végig támogattak! Köszönöm az Univerzumnak, hogy úgy keverte a lapokat, hogy mindez a csoda létrejöhessen, és köszönöm magamnak, hogy MERTEM nagyot VÁLASZTANI, és kitartottam mellette. Hogyan lehetne ez még ennél is jobb?
Szóval, nincs lehetetlen! Akik közelről ismernek, tudják, hogy honnan indultam… Hidd el, hogy nincs végleges pecsét, bármi is történt veled gyerekkorodban, vagy bárhol is vagy most, bármit is vettél át, tanultál meg másoktól, hittél el nekik, MINDIG VAN VÁLASZTÁSOD!! Ne a lehetőségre várj, hogy majd akkor lépsz, ha a ‘valami’, vagy a ‘valaki’ megérkezik. Először válassz! A választás teremti meg a lehetőséget! És nem fordítva!! A ‘hogyan’-al ne törődj, csak légy ÉBER a lehetőségekre! És válassz egyre nagyobbat, egyre inkább komfortzónán kívül lévő dolgokat, helyzeteket, mert így tudsz egyre magasabb nívójú, elegáns, és könnyű életet teremteni. És ne gondold, hogy ez csak a tárgyak világára vonatkozik. Nyugodtan helyettesíts be az autó helyébe bármit. NE VÁRJ SENKIRE!! Indulj! Milyen az az élet, amit valóban szeretnél élni?? Választottad már…?
,
Forrás: Zalamek Anikó, ImAni
